Tarbay Ede: Ősz-anyó

Kontyos-kendős Ősz-anyó
söpröget a kertben,
vörös-arany falevél
ripeg-ropog, zörren.

Reggel-este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,
a völgy mosóteknő.


Radnóti Miklós: Október

Hűvös arany szél lobog,
Leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
Aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
Csapzott sárga zászlait
Eldobni még nem meri,
Hát, lengeti a tengeri.


Kányádi Sándor: Jön az ősz


Jön már az ismerős
százlábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-megáll, lombot ráz,
kruplit ás, szüretel..
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja , kurtírja
a hosszú napokat.


Sakradi Sándor: Sündisznócska


Tegnap korán esteledett,
sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarban,
kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél lankadatlan,
melenget a moha paplan.
Jó meleg a földi fészek,
aludjatok kis tüskések.


Sarkadi Sándor: Gesztenyecsalogató


Héj, héj, héj, szúrós tüskehéj,
vadgesztenyehéj.
Tarka boci lakik benne.
Ess ide a tenyerembe.
Héj, héj, héj nyílj ki tüskehéj!


Sarkadi Sándor: Édes ősz


Édes ősz jött,
Hull a körte,
hamvas szilva
hull a földre.

Itt az alma,
Kasba rakd.
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd!
Bokor alatt dió búvik
- ott ne hagyd!



Veres Csilla: Őszi susogó


Érett szilva mind lepotyog,
kondérokban lekvár rotyog,
Gyengül a nap sárga fénye,
elszárad a levél széle.


Kiégett sok rigó-torok,
csordulnak az őszi borok,
lehullik a mogyoró,
szól az őszi susogó.



Takács Gyula: Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.


Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!


Kovács Barbara: Levél a szélben


Egy kis huncut szélgyerek,
Falevelet kergetett.
Össze-vissza kavarta,
Feldobálta magasra.
Rászórta a fejemre,
Leráztam én nevetve.
Feldobáltam fel az égbe,
Kapaszkodjon meg a szélbe.


Weörös Sándor: A galagonya


Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.


Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.


Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.


Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra
Kinyílik a csontkapuja
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi-
Csak a szádat
Tátsd ki!


Szabó Lőrinc: A szél meg a nap

Licskes-lucskos szürke bácsi
(Hujj, hujj, én a Szél vagyok!)
kék udvarban seprűjével
megkergette a Napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta: Bújj, bújj, bújj!
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte a Napot;
megkergette,
utolérte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg: hova tette?
Zsebbe tette a Napot.
Zsebre tette? Zsebre ő!
Azért van most rossz idő


Zsadalányi Lajos: Eső esik

Esik eső fűre, fára,
megázik a madár szárnya
csöpp lányaim szoknyácskája,
csiga apró meszes háza.
Esik eső csepereg,
három egér pityereg.


Galambosi László: Dió

Azt fütyüli a rigó,
Megérett már a dió.
Le kell verni mind a fáról.
Öregapó diót zsákol.
Hív anyóka. Jó ebéd lesz.
Gőzölög a diós rétes.
Lukács Angéla: Ősz
Sim-sum fúj a szél,
Az a kis fa jaj de fél!
Minden ága megremeg,
A levele lepereg.
Ej-haj! Semmi baj,
Újra zöldül majd a gally.


Sarkady Sándor: Gesztenyecsalogató

Héj, héj, héj,
Szúrós tüskehéj,
Vadgesztenyehéj;
Tarka boci lakik benne
-Ess ide a tenyerembe!
Héj, héj, héj,
Nyílj ki tüskehéj!
Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van?

Öt ujja van gesztenyefa-
levélnek.
Öt ujja van, mint a gyerek
kezének.
Öt ujja van? Nem mind olyan.
Legtöbbjének hét ujja van.
Öt ujja,
Hét ujja,
Hozzá még a hátulja.


Darázs Endre: Csupa sár

Most az utca
Csupa sár, csupa sár,
Sári néni
kiabál, kiabál.

"Hallottad-e,
Te macska, te macska,
Vigyázzál
A talpadra, talpadra!"

Ám a macska,
Hiába, hiába:
beugrott a
szobába, szobába.

Sári néni
Kiabál, kiabál:
"Juj, a szobám
Csupa sár, csupa sár!"

"Egy, kettő, három, négy,
kicsi cipő, hová mégy?
- kipp- kopp kopogok,
óvodába ballagok.."
Csukás István: Dalocska

Csengő szól: gingalló,
röppenj már pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.
ŐSZ /gyerekvers

Felhőpaplant húzott a Nap.
Reszketnek a napsugarak.
Előkerül sapka és sál,
Mert az idő, őszfele jár.
Hullanak a falevelek,
Őszi eső búsan pereg.
Ködben fürdik erdő, mező,
A medve sem jön már elő.
Elbújik a barlangjába,
Majd kibújik februárban.