Lakos Judit
2014. 01. 14.
Vizes mondókák
Esik az eső, süt a Nap,
Paprikajancsi mosogat.
Hát az öreg, mit csinál?
Hasra fekszik, úgy pipál.
Eltörött a pipája,
János bácsi csinálja.

Ess eső! Ess! Holnap délig ess!
Zab szaporodjék, búza bokrosodjék.
Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka,
még annál is hosszabb, mint a Duna hossza.

Eső, eső, essél,
Buborékot vessél,
Hogy a búza nőjön,
a gyemek örüljön,
Lesz kenyér, lesz kalács,
fánkból is nagy rakás!

Eső, eső csepereg,
megáznak a gyerekek,
sáros lesz a kiscipő,
vizes lesz a főkötő

Esik eső, jaj-jaj-jaj!
mindjárt itt a zivatar.
Tüzes villám cikázik,
Aki nem fut, megázik.

Az ég a vízre ráhajol
a láthatáron valahol...
az ég a vízzel összeér,
az ég, a víz
gyöngyházfehér.

Így látom én fektemben itt
a táj elnyugvó fényeit,
miközben percem elrepül...
az ég, a tó
elszenderül.

Oly nyugodalmas most a táj,
boldog vagyok...semmi se fáj...
tükörsima a Balaton,
sellők énekét
hallgatom.

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés